Boldoggá avatott magyarok

Az 1989-90-es fordulat óta II. János Pál pápa hét magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá: Apor Vilmos vértanú győri megyéspüspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), Batthyány-Strattmann László orvost (2003) és Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004).

A Szent István-bazilika előtti szertartás keretében avatták boldoggá Salkaházi Sára vértanúhalált halt szociális nővért (2006) és 2009. október 31-én az esztergomi bazilikában avatták boldoggá Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspököt. A kommunista diktatúra magyarországi vértanúi közül ő volt az első, akit a katolikus egyház a boldogok sorába emelt. 2010. október 29-én Nagyváradon hirdették ki Bogdánffy Szilárd (1911-1953) nagyváradi vértanú püspök boldoggá avatását.

A még boldoggá avatásra váró magyarok között van Mindszenty József (1892-1975) bíboros, Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök, Kaszap István (1916-1935) jezsuita novícius, Bogner Mária Margit (1905-1933) vizitációs nővér, Kelemen Didák (1683-1744) minorita szerzetes, P. Marcell Marton Boldizsár (1887-1966) karmelita atya, Sándor István (1914-1953) szalézi szerzetes, Györgypál Albert (1914-1947) nagyváradi lelkész, Orosz Péter (1917-1953) és Chira Sándor (1897-1983) kárpátaljai görög katolikus püspök, Brenner János (1931-1957) rábakethelyi káplán, továbbá Bálint Sándor (1904-1980) néprajztudós, Bódi Mária Magdolna (1921-1945), Csepellényi György (1626-1674) pálos szerzetes, Dr. Kucsera Ferenc (1892-1919) lelkész és Torma János (1914-1937).

Boldoggá avatott magyar és magyar származású személyek:

- Árpád-házi Erzsébet (kb.1260-kb.1320), V. István király leánya
- Árpád-házi Jolánta (1235/39-1298), IV. Béla magyar király leánya, Szent Margit és Szent Kinga testvére
- Árpád-házi Erzsébet, Szűz (1292/94 - 1336/38), az utolsó Árpád-házi király, III. András leánya, a magyarok "utolsó aranygallyacskája"
- magyar Antal (XIV. sz. első fele - 1398) ferences szerzetes
- magyar Antal (?-kb.1462) kármelita szerzetes, mártír
- Apor Vilmos (1892-1945) győri püspök, mártír
- Batthyány-Strattmann László (1870-1931) szemorvos, a szegények gyógyítója
- Báthory László (?-1484) pálos szerzetes, remete, elkészítette az első majdnem teljes magyar nyelvű bibliafordítást
- Bánfy Buzád (kb. a XIII. sz. eleje - 1243) domonkos szerzetes, a tatárok lefejezték
- Bogdánffy Szilárd (1911-1953) nagyváradi vértanú püspök
- Csák Móric (kb.1270-1336) gazdag, nemes családból származott, feleségével a nyulak-szigeti domonkos kolostorban éltek szigorú aszkézisben

Csák Móric

- Eskandeli Máté (?-XIV. sz. első fele). Jeruzsálemben a Sion hegyén szigorú aszketikus életet élt, majd a pogányokat térítve egészen Japánig jutott, ahol megölték
- magyarországi Gizella (kb.980-1050/60) IV. Henrik bajor herceg leánya, Szent István király felesége, s így Magyarország első királynéja. A niederburgi monostor apátnőjeként halt meg
- Gertrúd (1227-1297) Árpád-házi Szent Erzsébet és Türingiai Lajos őrgróf harmadik, legkisebb leánya, az altenburgi premontrei apácakolostor apátnője
- magyar Ilona (1200/1220-kb.1270) Veszprémben valószínűleg Árpád-házi Szent Margit nevelője. Azzal lett ismert, hogy Krisztus sebeit viselte magán
- magyar István és szász Konrád vértanúk (?-kb.1288) ferences szerzetesek és misszionáriusok, akiket prédikálás közben öltek meg
- magyar István (?-1334) ferences szerzetes, mártír
- IV. Károly király (1887-1922) osztrák császár és magyar király
- Meszlényi Zoltán (1892-1951) esztergomi segédpüspök
- pécsi Mór (kb.1000-kb.1070) bencés szerzetes, pécsi püspök
- esztergomi Özséb (kb. 1200-1270), az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok alapítóatyja
- magyar Pál (kb.1180-1241) domonkos rendi szerzetes, Győrben és Veszprémben ő alapította meg a domonkos konventeket, majd a kunok között térített. A tatárok ölték meg, halála után a "kunok apostola" néven emlegették
- temesvári Pelbárt (kb. 1435-1504) Krakkóban az obszerváns ferences rend tagja. Híresek voltak beszédeinek gyűjteményei és könyvei
- Romzsa Tódor (1911-1947) munkácsi püspök, 1945-ben tiltakozott egyházmegyéjének az Orosz Ortodox Egyházba való beolvasztása ellen, ezért meggyilkolták
- Salkaházi Sára (1899-1944) szociális nővér, 1944 őszén Budapesten üldözötteket és katonaszökevényeket bújtatott, feljelentették, s a nyilasok kivégezték
- Sebestyén (?-1007) - az első esztergomi érsek. Szent Asztrik társaként jött Magyarországra, itt Szent Márton kolostorában lett szerzetes
- Szádok és vértanútársai (?-1260) zágrábi prior, Magyarországon megalapította a domonkos rendet, majd Lengyelországban élt, ahol a tatárok 48 társával lemészárolták
- Szalome (1211-1268) lengyel származású, Leszek krakkói herceg leánya volt, akit eljegyeztek II. András magyar király fiával, Kálmánnal. Kálmán halála után belépett az ószandeci klarisszákhoz, s templomot és kolostort alapított.